Tudományos és egészségügyi érdekességek az alvás világából

Az éjszaka során több alvásciklus váltakozik. Egy átlagos felnőttnek az éjszakák folyamán 4–6 ciklus mely végbe, melyek egyenként körülbelül 90 percesek. Ezekben a ciklusokban egymást követik a mély, vagyis  NREM (non-REM) szakasz, valamint a REM, vagyis a „gyors szemmozgásos” fázis. Érdekesség, hogy a REM-fázis során agyunk aktivitása majdnem eléri az ébrenléti szintet – ilyenkor álmodunk a legélénkebben. Ugyanekkor testünk izmai átmenetileg lebénulnak, hogy megakadályozzák, hogy az álmok közben ténylegesen mozogjunk, felkeljünk. Bizonyára sokan tapasztalták már azt az érzést egy rémálomban, hogy „meg sem tudnak mozdulni” – ez pontosan ehhez a természetes bénuláshoz köthető. Gondolhatnánk, hogy logikusan akkor lesz valaki alvajáró, ha ebbe az átmeneti bénulásba hiba csúszik - de ez nem igaz. Alvajárás ugyanis nem az álmokkal teli REM szakaszban fordul elő, hanem a mély alvás során, amikor ez a bénultság nem jellemző a testre. Tehát az alvajáró nem az álmok miatt mozdul meg, hanem csupán rutintevékenységeket végez tudattalanul. 

Az alvás nemcsak pihentet, hanem alapvetően szükséges az emlékezet működéséhez is. Éjszaka agyunk rendszerezi a nap közben megtanult információkat, a mélyalvás inkább a tények és adatok, a REM-fázis pedig az érzelmi töltetű emlékek feldolgozásában segít. Kutatások szerint akár 40%-kal kevesebb információt tudunk megjegyezni, ha egy tanulással töltött nap után nem alszunk eleget, mintha rendesen kipihentük volna magunkat. Aki tehát szeretné megőrizni a frissen szerzett tudást, annak érdemes ügyelnie a hosszú és minőségi alvásra.

Az alváshiány hatásai már rövid távon is érezhetők. 18–24 óra ébrenlét után koncentrációnk és reakcióidőnk annyira lelassul, mintha enyhe alkoholos befolyásoltság alatt lennénk, és a krónikus kialvatlanság jelentősen növeli a szívbetegségek, a cukorbetegség, a depresszió és más krónikus betegségek kockázatát is. Az alvás ugyanannyira alapvető szükséglet, mint a táplálkozás vagy a folyadékbevitel, hiszen szervezetünk hosszú távon egyik nélkül sem képes működni.

Testünk fizikai állapota szintén összefügg az alvás minőségével. Már egyetlen kialvatlan éjszaka is akár 50%-kal csökkentheti fájdalomtűrő képességünket. Ez is jól mutatja, hogy kialvatlanul nemcsak fáradtabbnak, hanem sérülékenyebbnek, érzékenyebbnek is érezzük magunkat. Eközben alvás közben testünk folyamatosan regenerálódik, immunrendszerünk erősödik, sőt, még kalóriát is égetünk: egy átlagos éjszaka alatt akár 300–400 kalóriát is felhasználunk.

Biológiai óránkat a cirkadián ritmus szabályozza, amely természetes fényhez igazítja az ébrenlét és az alvás időszakait. Ezt a belső órát azonban könnyen összezavarhatjuk, például az esti képernyőhasználattal, hiszen a kibocsátott kék fény visszaszorítja a melatonin hormon termelődését, amely jelezné szervezetünknek, hogy ideje pihenni. Ezért is olyan fontos a rendszeres alvási szokások kialakítása, a lefekvés előtti „digitális csend”, az éjszakai sötétség és a nappali természetes fény biztosítása a szervezet számára.

Végül egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb tény: alvás közben agyunk „nagytakarítást” végez. A glimfatikus rendszernek nevezett mechanizmus mély alvás alatt átöblíti az agyszövetet, eltávolítva a nap során felhalmozódott bomlástermékeket és méreganyagokat, például a béta-amiloid fehérjét, amelynek kóros felgyülemlése kapcsolatba hozható az Alzheimer-kórral. Nem véletlen, hogy a krónikus alváshiányt összefüggésbe hozták a demencia kialakulásának magasabb kockázatával.

Mindezek jól mutatják, hogy az alvás minősége mennyire összefügg testi-lelki egészségünkkel. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő környezet, amelyet többek között a jól megválasztott matrac biztosít. Egy jó matrac nem csupán kényelmes, hanem segít a helyes testtartásban, a pihentető mélyalvás elérésében, és hozzájárul ahhoz, hogy minden éjjel maximálisan kihasználhassuk az alvás jótékony hatásait. Érdemes tehát tudatosan gondoskodnunk az alvásunk körülményeiről – hiszen az egészségünk múlik rajta.