Érdekességek az alvásról

Sokan azt gondolják, az emberi szervezet legfontosabb szükséglete az evés és az ivás, pedig rövid távon az alvás hiánya még veszélyesebb is lehet, mint az étel megvonása. Néhány napnyi kialvatlanság után a szervezetünk szó szerint összeomlik, miközben étel nélkül akár hetekig is kibírnánk. 

Rengeteg ember szenved álmatlanságban, forgolódik az ágyban, mert nem képes elaludni, ezerfelé járnak a gondolatai, tervezi a holnapi tennivalókat, és egyszerűen nem tudja kikapcsolni az agyát, hogy végre pihenjen. Olyan is van, aki ugyan elalszik könnyebben, de alvása felületes, minden neszre felébred, hol a takarót keresi, hol melege van, szomjas majd mosdóba kell mennie. Az is gyakori, hogy felébrednek az éjszaka közepén, és képtelenek visszaaludni - ez a kevés, töredezett és felszínes alvás pedig rányomja a bélyegét a napjukra. Érdekesség, hogy az sem jó jel, ha valaki szinte azonnal elalszik. Ha öt percen belül álomba zuhanunk, az a legtöbbször nem „jó alvásra” utal, hanem arra, hogy komoly alváshiánnyal küzdünk. Az ideális elalvási idő inkább 10–20 perc. Ebben sokat számít, milyen matracon fekszünk, hiszen egy kényelmes, megfelelően alátámasztó fekhely mellett, kényelmes környezetben az elalvás természetesebb, az alvás minősége pedig mérföldekkel jobb.

77 000 éves matracok

Nem véletlen tehát, hogy már az őseink is igyekeztek kényelmes fekhelyet készíteni: a világ legrégebbi, 77 000 éves matracmaradványait Dél-Afrikában találták, és rovarriasztó gyógynövényekkel bélelték ki, hogy nyugodtabban alhassanak. A „matrac” szavunk az arab „matrah”-ból származik, amely eredetileg „ledobott helyet” jelentett – utalva arra, hogy az arab világban szőnyegeket és párnákat terítettek a földre alváshoz. Ezt a szokást a keresztes lovagok vitték tovább Európába. Azóta a matracok rengeteget fejlődtek: a NASA által kifejlesztett memóriahab például eredetileg az űrhajósok védelmét szolgálta, ma pedig a hálószobák egyik legnépszerűbb anyaga, amiből matracok és párnák készülnek. 

Kevésbé vonzó tény, hogy matracaink idővel „meghíznak”. Az évek során elhalt hámsejtek, testnedvek és poratkák telepednek meg bennük, és akár több kilóval is gyarapodhat a súlyuk. Ezért javasolják a szakértők, hogy 8–10 évente cseréljük le, és addig is rendszeresen szellőztessük, porszívózzuk és tisztítsuk.

A minőség fontosságát egy orvosi kutatás is alátámasztja: a közepesen kemény matracokon pihenők alvásminősége jelentősen javult, és a hátfájásuk is csökkent. A megfelelő matracon alvóknál 55%-kal kevesebb alvásproblémát és közel feleannyi derékfájdalmat tapasztaltak, mint azoknál, akik rossz fekhelyen töltötték az éjszakákat. Egy jó matrac tehát minden éjjel terápiás hatással lehet szervezetünkre. Éppen ezért fejlesztették ki a 7 zónás matracokat, melyek a test minden pontját a számára megfelelő mértékben támaszt alá.

Alvás közben egyébként testünk is dolgozik: egy nyolcórás éjszaka során körülbelül 400 kalóriát égetünk el, ami felér egy félórás kocogással – csak sokkal pihentetőbb formában. Mindez óránként 50 kalóriát jelent, amit a légzés, a keringés, az agy energiafelhasználása igényel.

Ha végiggondoljuk mindezt, világossá válik: a matrac nem csupán bútordarab, hanem befektetés egészségünkbe. Életünk egyharmadát ezen töltjük, és minden éjszaka lehetőség arra, hogy testünk és elménk regenerálódjon. Egy minőségi matrac tehát nem luxus, hanem alapfeltétel a pihentető alváshoz.