Az éjszakai műszakok hatása az egészségre
Egyre több cég alkalmazza a három műszakos munkarendet azért, hogy a nap minden percében állandó legyen a termelés. Arról nem is beszélve, hány olyan hivatás van, aki megköveteli az éjjel-nappali ellátást, gondoljunk csak az orvosokra vagy a tűzoltókra. Az éjszakai műszak azonban hosszú távon komoly hatással lehet az ember alvásminőségére és az egészségére. Nézzük, milyen hatásai lesznek, és hogyan csökkenthetjük őket.
Éjszakai műszak hatása az alvásminőségre
Az éjszakázással felborítjuk az ember alapvető nappali ébrenléti és éjszakai alvási ciklusát, így összezavarjuk a szervezetét. Az éjszakai műszakos dolgozók alvási ritmusa gyakran eltolódik, és alvásidejük többsége nappalra esik, amikor a szervezet biológiai órája aktív tevékenységre ösztönözne inkább. Ez a cirkadián ritmus zavara, mely alvásproblémákhoz vezet. Jellemző az alvásmegvonás, hiszen az éjszakai műszak után gyakran kevesebbet alszanak. Ennek oka a nappali fények és zajok, a nappal elintézendő teendők, az otthon lévő családtagok, és a velük illetve más nappali tevékenységgel eltölteni kívánt idő. Az alvás minősége is csökken ilyenkor, hiszen nappal kevesebb a mély alvási szakasz, ezáltal romlik a mentális regeneráció. Arról nem beszélve, hogy a nappali zavaró tényezők miatt az alvás sokszor megszakad, sőt akár még kialvatlanul megtörténhet a teljes éberség. Végül ez a töredezett és kevés alvás felébredéskor még kevesebbnek tűnik, fáradtan, nehézkesen indul a nap. Hatványozottan igaz ez akkor, mikor valaki nem fix éjszakai műszakos, hanem hetente kell átállnia egy másik napirendre.
Hosszú távú következmények
Az éjszakai műszakok hosszú távon komoly negatív hatással vannak a testi és lelki egészségre. Számos kutatás kimutatta, hogy az éjszakázás egészségügyi kockázatokkal, krónikus megbetegedésekkel jár. A szervezet nem tud kellő mértékben regenerálódni alvás közben. Kialakulhat miatta szív- és érrendszeri betegség, hiszen az állandó alvásritmus-változás növeli a vérnyomást, a szívroham és a stroke kockázatát. Felborulnak az anyagcsere folyamatok, magasabb a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Az alvásmegvonás, a csökkent reggeli aktivitás, és a felborult étkezés, az éjszakai túlevés miatt gyakori az elhízás. Az alvásmegvonás depresszióhoz, szorongáshoz, ingerlékenységhez vezethet. Romolhatnak a szociális kapcsolataink, hiszen teljesen más napi ritmusban élünk, mint mások. Kiemelten veszélyeztetettek ebből a szempontból a kisgyerekes családok, ahol rengeteg konfliktushoz vezethet a felcserélődött napirend.
Hogyan javíthatják az éjszakai műszakos dolgozók alvásukat?
Amennyiben az éjszakai munkavégzés a hivatásból fakadóan elkerülhetetlen, mindent meg kell tenni azért, hogy javuljon az alvásminőség és mennyiség. A legfontosabb a komfortos alvási környezet kialakítása. A megfelelő sötétítés, a zajszigetelés, a kényelmes matrac és tökéletes alátámasztást adó párna. Kerüljük a túlzott koffein mennyiségét a munkaidő során, hogy hazaérve le tudjunk pihenni. Alakítsunk ki fix menetrendet, rendszeres szokásokat, feküdjünk le ugyanakkor és keljünk minden nap azonos időben. Egyeztessük össze az alvásigényünket a napi teendőkkel és a családunk napirendjével. Ha a munkánk megengedi, iktassunk be éjszaka kisebb szundikat, pihenőidőket. Lehetőleg ne együnk éjszaka, főleg ne zsíros, megterhelő ételeket.
