Reggeli nyakfájás? Lehet, hogy nem csak a párna a hibás

A nyaki fájdalom valóban sokszor a párnával függ össze – ha túl magas, ha túl puha, ha elvesztette a formáját, akkor nem tud megfelelően alátámasztani. Ilyenkor szokták ajánlani a memóriahabos párnát, hiszen az tökéletes tartást ad a fejnek és a nyaknak. A felület azonnal felveszi a rá nehezedő test alakját, tökéletesen körülöleli, majd használat után azonnal visszaáll eredeti alakjára. Így minden nap olyan, mintha egy tökéletes felhún aludnánk. 

De ugyanilyen jelentőséggel bír az, hogy mi van a párna alatt. Egyrészt fontos szabály, hogy a legtökéletesebb párna sem lehet megfelelő, ha az ember úgy alszik rajta, hogy a karjait a párna alá rakja. Ilyenkor ugyanis a párna nem a sík felületre fekszik, hanem alulról felveszi a kar vonalát, így már nem tud megfelelő, sík alátámasztást adni a fejnek és a nyaknak.  Másik nagyon fontos kérdés a matrac keménysége, szerkezete, és az, hogy hogyan követi a test vonalát, hiszen ez alapjaiban határozza meg, milyen pozícióban töltjük az éjszakát. Ha például a matrac túl kemény, a váll nem tud kellőképpen belesüllyedni, a nyak pedig természetellenes szögbe kerül – ilyenkor hiába lenne a párna tökéletes, az összhatás mégis kellemetlen. Ha túl puha a matrac, az egész gerinc elbillenhet, és ez is okozhat feszülést a nyaki szakaszon. Különösen oldalt alvóknál gyakori, hogy az alváspozíció és a nem megfelelő matrac kombinációja hosszú távon krónikus nyakfájáshoz vezet. Hason alvóknál pedig szinte elkerülhetetlen, hogy a nyak túlságosan elforduljon – itt a matrac stabilitása és a megfelelően alacsony párna együtt hozhat enyhülést. Fontos felismerni, hogy a testünk egy összefüggő rendszer, és nem lehet külön kezelni a nyakat, a vállakat, a gerincet vagy a csípőt – ezek mind hatnak egymásra. Ha az egyik testrész nem kap megfelelő alátámasztást, a másik túlkompenzál, és fájdalommal reagál.

Sokan éveken át élnek együtt a reggeli fájdalmakkal, azt gondolva, ez „normális”, vagy csak az életkor velejárója. Pedig gyakran néhány egyszerű változtatás is elegendő: például egy olyan matrac, amely hét zónára osztva mindenhol tökéletesen támasztja a testet, és alkalmazkodik a különböző testrészek eltérő nyomásához. Vagy egy közepes keménységű, jól szellőző matrac, mely ötvözi a táskarugót és a memóriahabot, így engedi a vállat belesüllyedni, miközben a deréktájat megtartja. Ilyenkor érezni igazán, hogy milyen nagy különbség van matrac és matrac között – és mennyire nem mindegy, mire fekszik az ember nap mint nap.

A megfelelő párna tehát fontos – de nem old meg minden problémát. A reggeli nyakfájást nem kell elviselnünk, hiszen gyakran csak egy rosszul megválasztott fekhely tünete. Ha ezen változtatunk, a fájdalom a múlté, és frissen, kipihenten indulhat a nap.